A népzenész máshogy viselkedik

2017. április 20. - tavaszifesztival

Egy századelőn élt spirituális vezető, a görög–örmény George Ivanovitch Gurdjieff (1877–1949) a névadója annak a zenekarnak, amely április 23-án, a Budapesti Tavaszi Fesztivál zárónapján lép fel Budapesten. Az örmény Gurdjieff Ensemble művészeti vezetőjét, Levon Eskeniant európai turnéjuk görögországi állomásán értük el telefonon. A muzsikus, aki behatóan ismeri az örmény nemzeti zene alapjait megteremtő Komitas munkásságát, Bartók Béláról is szót ejtett, beszélt az autentikus hangszerekről és arról az egyensúlyról is, amiben a népzenész különbözik a komolyzenésztől.

g-i-gurdjieff.jpg

G.I. Gurdjieff – Forrás: theautumnsalon.com

• Mi a sajátossága az örmény zenének?

Az örmény zene érdekes keveredése a korai spirituális és a kereszténységgel érkező vallásos muzsikának. A zenész, népzenekutató, kórusvezető, zeneszerző és pap Komitas több ezer melódiát gyűjtött össze – különösen a nyugati örmény területekről. Meggyőződésem, hogy nélküle ezek nem maradtak volna fenn. Ezek között volt esküvői ceremóniák és zarándokutak táncai is. Komitas szerint ez utóbbiak alapjait még a pogány időkben kell keresni. Ő egyébként abban az időszakban élt és népzenét gyűjtött, mint Bartók Béla és Kodály Zoltán. Nincs bizonyíték arra, hogy találkoztak volna valaha, bár úgy tudom, Bartók járt örmény gyűjtőúton. Egyikük sem használta a népzenét a saját műveihez, hanem új nyelvet dolgozott ki, amelyet a népi világra alapozott.

17_04_23_the_gurdjieff_ensemble_c_andranik_sahagyan-pluss.jpg

The Gurdjieff Ensemble – Fotó © Andranik Sahagyan

KOMITAS (1869-1935) az ottomán Törökországban született, Etchmiadzin szemináriumain nevelkedett, majd Berlinben tanult, és végül Isztambulban telepedett le. Az 1915-ös örmény mészárlások idején letartóztatták és egy börtöntáborba deportálták.  Az itt átélt szenvedések annyira megviselték, hogy megőrült. Az utolsó éveit egy párizsi elmegyógyintézetben töltötte. 

• Honnan tudta, milyen népi hangszereket kell használniuk? Komitas és a névadójuk, Gurdjieff, akinek munkáit szintén feldolgozta, főként zongorakivonatokat hagyott maga után.

Gurdjieff nem volt képzett zenész, ezért megjegyezte a dallamokat, majd később lediktálta egyik tanítványának, egy Thomas de Hartmann nevű orosz zongorista–zeneszerzőnek. Komitas népzenekutatóként a helyszínen rögzítette a muzsikát, és nemcsak pontosan lekottázta, de azt is megjelölte, melyik muzsikához milyen autentikus régi hangszert használtak. Sőt, javasolta a zongoristáknak, hogy imitálják ezeknek a hangzását (a kottában az szerepel: „a duduk és tar stílusában”, „a tar és dap stílusában”).  Mindezzel azt akarta elérni, hogy a jövőbeli muzsikusok megértsék, hogy is hangzott el ez a zene az eredeti helyszínen.

Honnan szerezték be ezeket a régi hangszereket? Gondolom, nem mind használatos ma.

Volt, ami ma is forgalomban van, akár templomi zenélésnél, és olyan is, amit megpróbáltunk rekonstruálni. Ezeket használjuk.

ÖRMÉNY HANGSZEREK A duduk, a pku és a pogh fúvós hangszerek. A kamancha vonós, az oud, a kanon és a tar pengetős, a santur húros, cimbalomszerű, valamint a dap és dhol ütős.

• A műsorukban van olyan zene, ami korábban még sosem hangzott el színpadon?

Mivel a zenék nagy részét én hangszereltem, így ebben a formában, ezekkel a hangszerekkel mi játsszuk először. A művek között akad olyan is, aminek nem találtunk kinyomtatott kottaváltozatát az archívumokban, szóval azok is újdonságok. A korai kereszténykorból és a 301 előtt keletkezett műveket rekonstruálni kellett. A koncert fő műve a Yot Par (Hét tánc), amely Örményország különböző régióiból adódott össze és egy másik, a Msho Shoror, amelynek alapja az észak-török Mush melletti Surb Karapet kolostorának táncai. Ez volt az egyik legfontosabb vallási központ Etchmiadzin után, ahol Komitas tanult, nevelkedett. A táncok pedig a vallási rituálék kiemelt elemei.

Van különbség az eredeti, tradicionális zene és a színpadon megszólaló között?

Nyilván csak az tudja száz százalékos pontossággal rekonstruálni a népzenét, aki személyesen hallotta, látta. Mi csak a saját verziónkat adhatjuk.  A népi közösségben teljesen más a célja az ilyen zenének – ha színpadra kerül, és előadják, az új környezettől teljesen megváltozik. Ez akár romboló hatású is lehet. A jó zeneszerző, hangszerelő úgy alakítja át a művet, hogy figyelembe veszi a megváltozott színpadi környezetet. Megtartja a zenei mintákat, de figyel arra, hogy nézők előtt is élő maradjon a muzsika.

Gurdjieff filozófiája szerint a harmóniát úgy érhetjük el, ha egyensúlyban tartjuk és együtt „működtetjük” három központunkat: a testet, a lelket és az érzelmeket. Erről sokat beszél a muzsikusaival?

Igen, rengeteget. Amúgy a népzenészek teljesen máshogy viselkednek a színpadon, mint a komolyzenészek. Ők a zenéhez érzelmileg kötődnek, testben, lélekben és az érzelmeikkel is jelen vannak, míg az utóbbiakat gyakran lefoglalják a technikai részletek. Pedig ha ebből a háromból valamelyik nincs jelen a színpadon, akkor mechanikussá válik a zene, amitől értelmetlenné válik a muzsikálás.

Szerző: Szemere Katalin

A bejegyzés trackback címe:

http://btf.blog.hu/api/trackback/id/tr5512440287

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.