Ezért nem múlik a Lisztománia: 7 izgalmas tény a zeneszerzőről  

A Budapesti Tavaszi Fesztiválon Liszt Ferenc munkássága többször is reflektorfénybe kerül. Liszt lenyűgöző oratóriuma, a Szent Erzsébet legendája volt a fesztivál nyitókoncertje, de Liszt és hatása kerül a fókuszba a Liszttől Bartókig című koncertsorozatban is. Napjaink egyik legtehetségesebb zongoraművésze, Farkas Gábor hatalmas volumenű vállalkozása keretében április 6-án a Zarándokévek mindhárom ciklusát eljátssza, de Liszt szól majd Martha Argerich, a 18 éves Mari Izumi és a Budapesti Vonósok koncertjén is. A géniusz zenéjéből tehát jó nagy szeletet kapnak a fesztiválozók, itt pedig felvillantunk néhány – szám szerint hét - izgalmas momentumot az életéből. 

liszt_ferenc.jpg

Liszt Ferenc

Már nagyon fiatalon a siker útjára lépett

Liszt mindössze 8 évesen kezdett el komponálni, 1820-ban, 9 évesen koncertezett először, majd Mozarthoz hasonlóan végigturnézta a gyerekkorát. 14 éves volt, amikor családjával Párizsba költözött, hogy a francia főváros konzervatóriumában tanulhasson. A zeneintézet igazgatója, Luigi Cherubini először visszautasította a remek ajánlásokkal rendelkező Lisztet, nem francia hovatartozására hivatkozva, pedig maga Cherubini is Olaszországban született. 

conservatorio_de_paris.jpg

A párizsi konzervatórium épülete

 A zenélésben profi hangszerkészítő segítette

Azért, hogy a fiatal Liszt koncertjein mindig tökéletes legyen a zongora hangzása, apja, Liszt Ádám Sébastien Érard hangszerkészítővel kötött szerződést: a Genovát, Bordeaux-t, Manchestert és Londont is érintő turnéra vadonatúj zongorát kellett készítenie. Érard Lisztnek ajánlotta a zongorakészítést forradalmasító találmányát, a kettős kiváltó angol mechanikát, ami lehetővé tette a leütött hangok gyors ismétlését, így megnyílt az út az igazán virtuóz zongoristák előtt. Érard zongoráiról egyébként állítólag Chopin is úgy nyilatkozott, hogy a szenzitívebb Pleyelekkel szemben akkor is szépen szólnak, ha püfölik őket.

sebastien_erard_2.jpg

Sébastien Érard 

Állítólag nem tartotta nagyra a hallgatóit

Liszt a hírek szerint nem gondolt túl sok jót a hallgatóiról: egy legenda szerint 1. zongoraversenyének első akkordjait szövegesen dúdolta, „Das verstecht Ihr aller nichts” kezdettel, ami annyit tesz: „Ti ebből semmit sem értetek.” Ennek ellenére Liszt a mai értelemben igazi popsztár volt. Ahogy a Medium portál fogalmaz, tulajdonképpen ő találta fel a zongora-szólókoncertet, ami azelőtt nem volt jellemző, máshova helyezte a színpadon a hangszert, a fedelet a közönség felé nyitva. Nem véletlen, hogy szenvedélyes előadásmódja és kihívást jelentő művei a mai napig hatással vannak nemcsak a közönségre, de a művészekre is. Farkas Gábor, aki április 6-án formabontó módon egyben játssza el Liszt Zarándokévek című ciklusának három kötetét a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, korábban úgy nyilatkozott blogunknak: „(…) A teljes mű eljátszása hihetetlen erőpróba még egy sokat tapasztalt zongoraművész számára is.”

Rajongva imádták a nők

A Guardian is úgy emlegeti, mint az első igazi sztár-koncertzongoristát, aki ráadásul példátlan népszerűségnek örvendett a hölgyek körében. A jóképű és sármos Liszt erre szívesen rá is játszott: koncert közben lazán cigarettázott, félhosszú haját előszeretettel dobálta, sok nő pedig az arcképét medálba zárva, a nyakában hordta. Sőt volt, aki azért akart közel férkőzni hozzá, hogy a hajtincséből levághasson egy darabot. Viharos szerelmek kísérték végig az életét: a témát 17 éves tanítványával, Caroline-nal folytatott reménytelen viszonyától Carolyne zu Sayn-Wittgenstein hercegnéig ebben a posztunkban veséztük ki.

liszt_ferenc_c_getty.jpg

A Lisztománia fogalmát maga Heine alkotta meg

A hisztérikus rajongói viselkedés a 19. században korántsem volt olyan megszokott, mint ma. Nem csoda, hogy Liszt hatására külön kifejezés is született a jelenség leírására: a „Lisztománia” szót maga a nagy német költő, Heinrich Heine alkotta meg. A kifejezést egy 1844-es glosszájában használta először a párizsi koncertszezon kapcsán: „Amikor a Németországban, főként Berlinben történt ájulásokról először hallottam, szánakozva vontam vállat. [...] Azt hittem, hogy csupán öncélú felhajtás volt az egész. Imigyen magyaráztam ezt a Lisztomániát. […] Valósággal megbabonázta őket, ahogy megjelent. És micsoda féktelen tapsvihar köszöntötte! Micsoda ováció! Valóságos őrület, amire eddig nem volt példa az izgalmak évkönyveiben!” Liszt a 21. századi popkultúrára is hatással van: jól mutatja ezt, hogy 2009-ben például a Phoenix francia indiepop-zenekar készített dalt Lisztomania címmel, ami jelenleg közel 16 milliós nézettségnél jár. 

 Remix Liszt-módra: az átiratok mestere

Liszt korában két lehetőség volt arra, hogy valaki meghallgassa kedvenc zeneművét: az élő koncert, vagy ha kottából próbálta meg lejátszani. Egy-egy nehezebb darabot vagy operát azonban viszonylag ritkán tudtak abszolválni a házi hangszereken a zenerajongók, ezért nagyon sok átirat készült, ami kicsit könnyített a helyzeten. Ez azonban nem volt egyszerű, de – ahogy arra az Index cikke is rávilágít – Liszt ezt is kirázta a kisujjából. A korabeliek rajongtak Wagner-, Verdi-, Berlioz- vagy Paganini-átirataiért, amik lényegében mai szóval az eredeti darabok remixelt változatai voltak.

Jó humorérzéke volt

Liszt híres volt frappáns és humoros reakcióiról. Egy róla szóló anekdota szerint az egyik esten, amelyet a szentpétervári udvarban adott, Miklós cár, aki nem volt nagy zenebarát, szóba elegyedett egy hölggyel, és nem törődve Liszt játékával, igen hangosan beszélt. Liszt hirtelen abbahagyta a zongorázást, és otthagyta a hangszert. – Miért fejezte be a játékot? – szólította meg a cár. – Amikor az uralkodó beszél, mindenki másnak hallgatnia kell – hangzott az elmés válasz. Egy másik alkalommal, amikor megkérdezték Liszttől, miért nem írta meg az élettörténetét, azt válaszolta: „Túl elfoglalt voltam azzal, hogy éljek.”

 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://btf.blog.hu/api/trackback/id/tr5113813096

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

#ittahelyem

Betekintés a kulisszák mögé, interjúk, listák és a legfontosabb pillanatok - ez a 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál blogja! Március 30. és április 22. között a fesztivál színes és sokrétű programjából válogathat mindenki, ehhez adunk némi támpontot online is.

Facebook