A világ egy Oscar-díjas szemével

Vasárnap éjjel Los Angelesben kiosztották az Oscar szobrocskákat, amit itthon is sokan követtek élőben, annak ellenére, hogy magyar szereplője csak ritkán van a legismertebb filmes díjkiosztónak. Pedig akad ám a filmes szakmának nem is egy olyan magyar képviselője, aki büszkélkedhet az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia elismerésével. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében megnyíló Fényképezte: Zsigmond Vilmos kiállítás a magyar származású Oscar-díjas operatőr előtt tiszteleg.

15_04_10_009_zsigmond_vilmos_portrait_during_no_small_affairs_1984.jpgPortrait during "No small affairs", 1984

Zsigmond Vilmos egy tavalyi interjújában azt mondta, sikerének titka többek közt, hogy jókor került Hollywoodba. Az '56-os forradalom után egykori filmművészetis iskolatársával és barátjával, Kovács Lászlóval úgy döntöttek, Amerikában kezdenek új életet. A tipikus amerikai tündérmese most úgy folytatódna, hogy a szegény sorsú magyar fiút felkarolja valaki és egyből csodás karriert fut be a lehetőségek hazájában. Az élet azonban másképp írta a forgatókönyvet. Nyelvtudás és tapasztalat nélkül Zsigmond Vilmos 10 évig a filmgyártás közelébe se került. Tudta, csak akkor boldogulhat eredeti szakmájában, ha már fel tud mutatni valamit. Így legelőször a nyelvet sajátította el, majd fotóstúdiókban kezdett dolgozni, oktatófilmekben és egyetemi vizsgafilmekben segédkezett, míg végül újra a kamera mögé állhatott. Eleinte B-kategóriás, kis költségvetésű horrorfilmeket forgatott, ahol Kováccsal rendszeresen cserélgették az operatőri és a világosítói posztokat.

15_04_10_005_zsigmond_vilmos_close_encounters_of_the_third_kind_w_steven_spielberg_1977.jpgClose encounters of the third kind w/ Steven Spielberg, 1977

A '60-as évek vége felé Hollywoodban egyre nagyobb teret hódítottak maguknak az új hullámos európai filmek. Mivel Zsigmond és Kovács mindketten az európai iskolát képviselték, hamar megugrott az ázsiójuk. Zsigmond első nagy játékfilmje az 1971-es A bérmunkás volt. A rendező, Peter Fonda eredetileg Kovács Lászlót kérte fel a munkára - akivel korábban a Szelíd motorosokat is forgatta -, de mivel ő addigra már elígérkezett egy másik produkcióhoz, jó barátját ajánlotta maga helyett. És milyen jól tette! Sorra jöttek a felkérések olyan rendezőktől, mint Robert Altmann, Brian De Palma, Michael Cimino vagy éppen Steven Spielberg. Utóbbival forgatta a később Oscar-díjjal jutalmazott Harmadik típusú talákozások című epikus sci-fit. A dolog pikantériája, hogy a forgatás alatt Zsigmondot ötször rúgták ki, miután a producerek sokallták a bevilágításhoz használt lámpák árát. Ám minden helyette felkért operatőr visszautasította az ajánlatot, mondván: ha Zsigmond Vilmos nem tudja kevesebből megcsinálni, akkor senki. Így végül Zsigmond maradt, Spielberg megkapta az eredetileg vizionalizált nagy fényességet, a szakma pedig egy Oscar díjjal jutalmazta a magyar zseni munkáját.

Zsigmondot ezek után még háromszor jelölte az Akadémia a legjobb operatőr díjára, legutóbb 2007-ben a Fekete Dáliáért, előtte1985-ben A folyóért, 1979-ben pedig a Szarvasvadászért. Utóbbi egyébként saját bevallása szerint egyik kedvenc munkája, olyan tökéletes alkotás, ami csak egyszer adatik meg az életben. Michael Cimino nehéz természetű rendező hírében állt, ám Zsigmonddal olyannyira jól kijöttek, hogy szinte együtt tervezték meg a film minden jelenetét. A mai napig az egyik legnagyobb hatású vietnámi háborús drámaként jegyzett film szereposztása mai szemmel is lenyűgöző: a kor legfelkapottabb színésze, Robert De Niro mellett az épp szárnyait bontogató Meryl Streep és a zseniális Christopher Walken látható. A film 29 díjat gyűjtött be, 9 Oscar jelölésből ötöt váltott díjra, de a Golden Globe-on és a BAFTA-n is elismerték (utóbbin a legjobb operatőri munkáért Zsigmond Vilmos vehette át a díjat). Ciminóval a remek munkakapcsolat megmaradt, 1980-ban együtt dolgoztak A mennyország kapujában című filmen, amit bár mindketten remekműnek tartottak, a fogadtatása több, mint borzalmasra sikeredett - egy Oscar és egy Arany Pálma jelölés mellett 5 Arany Málna díjra jelölték a filmet, amiből a legrosszabb rendezőit meg is kapta. Az elmúlt években azonban újra felfedezték maguknak a filmrajongók és egyre többen látják meg a benne rejlő értékeket.

15_04_10_006_zsigmond_vilmos_the_two_jacks_w_jack_nicholson_1989.jpgThe Two Jacks w/ Jack Nicholson, 1989

Zsigmond több interjújában is kiemelte, inkább a képekben gondolkodó, kreatív rendezők munkáit szereti fényképezni, mintsem azokét, akik kifejezetten a közeli, beszélő fejes felvételeket preferálják, ahol az operatőr munkája nagyjából arra korlátozódik, hogy rögzítse a színészek arcát, amint felmondják a szövegeiket. Brian De Palma szerencsére az első kategóriába tartozik, így közös munkáikból olyan alkotások születhettek, mint a John Travolta főszereplésével készült Halál a hídon, a Hiúságok máglyája vagy épp a Scarlett Johansson, Josh Hartnett és Aaron Eckhart neve fémjelezte Fekete Dália. Mindegyikben fellelhetők a Zsigmondra olyannyira jellemző mesteri beállítások, érzéki kompozíciók, a fény és a világítás találékony használata és az olyan bravúros snittek, mint például a Hiúságok máglyája ötperces, vágás nélküli kezdőjelenete, ahol Bruce Willis egy hotel forgatagában vonul végig.

 
Persze vannak olyan rendezők is, akik zsenialitás ide vagy oda, mereven ragaszkodnak a saját elképzeléseikhez. Woody Allen például nem átallott három hetet szánni arra, hogy a Férfit látok álmaidban összes felvett képkockáját az ő ízlésének megfelelő árnylatúra cserélje. Furcsa fintora a sorsnak, hogy a DVD változatra már a Zsigmond Vilmos féle verzió került.

Szinte minden filmjéhez kapcsolódik egy-egy sztori vagy anekdota, amiket bár biztos sokan vagyunk, akik napestig hallgatnák, egy élet nem lenne elég elmesélni. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy az operatőri munka mellett van egy másik nagy szerelem is az életében: a fényképezés. Még Magyarországon, az ötvenes évek elején kezdett el érdeklődni komolyabban a fotóművészet iránt.  Dulovits Jenő Művészi fényképezés című kötetének segítségével, autodidakta módon tanulta meg a kompozíciós elveket, a fénykezelés jelentőségét, a film nyersanyagok sajátosságait. A képeket is saját maga hívta elő, így megtanulva a laborálási eljárásokat is, amiket később operatőri munkája során is hasznosított.

15_04_10_004_zsigmond_vilmos_swing_north_california_usa_1990.jpgSwing. North California, USA, 1990


Egy-egy forgatás szünetében is előszeretettel vette elő fotómasináját, hogy megörökítse Hollywood másik arcát, egy titokzatos, belső világot, ahová csak a kiváltságosok nyerhettek belépést. A mintegy 150 darabot számláló fotóanyag az 1940-es években indul, és napjainkig bezárólag több csoportban mutatja be Zsigmond Vilmos alkotói gondolkodásmódjának fő jellegzetességeit.

A Ludwig Múzeum április 10-én nyíló tárlata tíz héten át várja majd a látogatókat.

A bejegyzés trackback címe:

https://btf.blog.hu/api/trackback/id/tr997208155

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mr. Közbiztonság Szilárd 2015.02.25. 21:49:07

Úgy írják: Ciminóval.

Meg van még egy csomó helyesírási hiba.
Nem égő?

#ittahelyem

Betekintés a kulisszák mögé, interjúk, listák és a legfontosabb pillanatok - ez a 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál blogja! Március 30. és április 22. között a fesztivál színes és sokrétű programjából válogathat mindenki, ehhez adunk némi támpontot online is.

Facebook