Ki ismeri Tevjét, a tejesembert?

Tevje története a Hegedűs a háztetőn című musicalnek köszönhetően vált világhírűvé, és az 1971-es Oscar-díjas film óta számtalan további feldolgozást élt meg a legkülönbözőbb művészeti ágakban. 2019 áprilisában például a Theater Basel Balettegyüttesének előadásában láthatjuk a legendás művet Budapesten, ám addig is nézzük, honnan indult és hová jutott el Tevje, a tejesember!

tevje_theater_basel.jpg

Fotó: Lucian Hunziker

1. Az eredeti: Sólem Aléchem Tóbiás, a tejesember című regénye
Sólem Aléchem zsidó vallású, orosz író volt, akinek a 19. század végén, 20. század elején született írásait ma is sokan ismerik, legnépszerűbb könyve mégis az 1894-ben megjelent Tóbiás, a tejesember lett. Az eredeti történet szerint a Kijev környékén élő tejesember hét lány boldog apja, és bár állandóan utoléri a balszerencse, mégsem veszíti el a reményt. Azt követően, hogy a ’60-as évektől kezdve Hegedűs a háztetőn címmel számtalan feldolgozás született belőle, a jiddis irodalom egyik legismertebb könyvévé vált.

solem_alechem.jpgSólem Aléchem és családja (Forrás: forward.com)

2. Tevje először a Broadway színpadán
A Jerry Bock zenéjével készült darabot Hegedűs a háztetőn (Fiddler on the Roof) címmel elsőként 1964 szeptemberében állították színpadra a New York-i Broadwayn. A darab kilenc Tony-díjat kapott, és közel tíz éven át tartotta a leghosszabb ideig futó Broadway-musical rekordját – egészen addig, amíg a Grease meg nem előzte.

fiddler_on_the_roof_broadway.jpgJelenet az 1964-es Broadway-musicalből

3. A Hegedűs a háztetőn a filmvásznon: Oscar-díj és világhír
A nagy sikerű musicalből Norman Jewison rendezett látványos, egész estés zenés filmet Topol, az izraeli színész főszereplésével. Az 1971-ben bemutatott film sikereinek köszönhetően az egész világon megismerhették Tevje történetét. A díjeső sem maradhatott el: az 1972-es Oscar-díj-átadón a Hegedűs a háztetőn három kategóriában is tarolt. Oswald Morris a legjobb operatőr, John Williams a legjobb filmzene, Gordon K. McCallum pedig a legjobb hang Oscar-díját vihette haza.

4. „If I Were A Rich Man”
Az 1964-ben bemutatott musical egyik legnépszerűbb száma a Ha én gazdag lennék (If I Were A Rich Man) című betétdal lett, amelyben a főszereplő, Tevje az álmairól énekel. A szám címét Sólem Aléchem 1902-es, Ha én Rotschild lennék című írása inspirálta, amelyben a gazdagságot a Rotschild családdal azonosítja.

Így hangzott el a dal az 1971-es filmfeldolgozásban:

A sokak által ismert és dúdolt dallam azóta számtalan verzióban született újra. Csak hogy a legextrémebb feldolgozásokat említsük: felsejlik például a Massive Attack Daydreaming című számában, de Gwen Stefani és Eve 2004-es Rich Girl című dala is az emblematikus refrénre épül.

5. Chagalltól származik a Hegedűs a háztetőn cím?
Ha Tevje markát annyi rubel ütötte volna, ahányszor összekötötték a Hegedűs a háztetőn címet Marc Chagall francia festővel, gazdag ember lenne. Chagall 1912-ben festett hegedűse és a musical címe közti párhuzamokat számtalan helyen előszeretettel hangsúlyozzák, a párhuzam eredete sokak szerint mégis megkérdőjelezhető. Aki kíváncsi a részletekre, a Washington Post cikkében olvashat a festmény és a musicalcím közös nevezőiről.

chagall_the_fiddler_1912.jpgMarc Chagall: The Fiddler (1912)

6. Az első magyar színpadi feldolgozás
Magyarországon 1973-ban mutatták be a musicalt a Fővárosi Operettszínházban. A darabot Bessenyei Ferenc színpadi játéka tette felejthetetlenné: különösen népszerű volt előadásában a Ha én gazdag lennék című betétdal. 1986-ban még egy nagylemezt is kiadtak a magyar előadás zenéjéből. 

 A Hegedűs a háztetőn azóta visszatérő sikerprodukció a magyar színpadokon: Tevje jelmezét olyan kivételes színészegyéniségek öltötték magukra, mint Gregor József, Huszti Péter, Kulka János, Haumann Péter, Hegedűs D. Géza és Reviczky Gábor, vagy legutóbb, 2017-ben, Alföldi Róbert rendezésében Stohl András.

hegedus.jpgFotó: Toldy Miklós

7. A Bázeli Színház Balettegyüttese lenyűgöző táncmozdulatokban meséli el Tevje történetét
Sólem Aléchem regényének motívumai és az autentikus klezmert játszó svájci együttes, a Kolsimcha zenéje fonódik össze a 2015 őszén bemutatott balettelőadásban. A kelet-európai zsidóság életét magával ragadóan, mozgásművészeti és vizuális technikákkal megjelenítő darabot a közönség és a kritika is kitörő lelkesedéssel fogadta. A darab koreográfusa, a brit Richard Wherlock 2001 óta vezeti a Bázeli Színház Balettegyüttesét, korábban igazgatta a Luzerni Színház Balettegyüttesét és művészeti vezetőként a Komische Oper Berlin balettkarát. Az előadás a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében 2019. április 10-én az Erkel Színházban látható.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://btf.blog.hu/api/trackback/id/tr4814435672

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.