Középkori polihisztortól a rocksztár hegedűművészig: 7 kamarazenei koncert, amelyet vétek lenne kihagyni

Nem véletlen, hogy a kamarazenét megszületésekor bensőséges hangulata miatt csak baráti muzsikálásként emlegették, és az egyik első formája a házi örömzenélés volt. Hasonlóan kellemes és felejthetetlen élményekben lehet része annak, aki ellátogat a 40. Budapesti Tavaszi Fesztivál rendkívül sokszínű kamarazenei koncertjeinek valamelyikére: íme közülük 7 igazán különleges program, amelyeket nem érdemes kihagyni.

btf200410_baroquemodifications_c_iskandar_widjaja_1.jpg

Fotó: Baroque Modificiaton - Iskandar Widjaja

Liszt-maraton: fókuszban a zongoraművek és az új generáció
Liszt Ferenc nélkül nincs Budapesti Tavaszi Fesztivál, a 2020-as jubileumi eseménysorozat pedig talán még a megszokottnál is nagyobb hangsúlyt fektet a zseniális zeneszerző munkásságára. A komponista rajongói április 3-án és 4-én egy kétnapos Liszt-maratonon élvezhetik kedvenc darabjaikat a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében és kupolájában, ahol rendkívül gazdag életművéből ezúttal elsősorban a szólózongorára írt alkotások hangzanak el a legfiatalabb zongoristanemzedék számos ígéretes tehetségének – köztük Balogh Ádám, Demény Balázs és Ránki Fülöp – közreműködésével. Ez remekül illeszkedik Liszt Ferenc életművéhez, hiszen kiváló zenepedagógus volt, már 16 évesen zongoraleckéket adott, és egész életében körülrajongták a növendékek.
lisztferenc.jpg
Ahogy arról a Parlando zenepedagógiai folyóirat is beszámolt, a zeneszerző rendkívül kedélyesen tanított, szellemes megjegyzései szájról szájra terjedtek. „A görnyedten ülő zongoristát úgy biztatja: »Büszkén üljön a nyeregben«. Aki elkeni a futamokat, arra így szól rá: »Ez tojásrántotta«, aki pedig igen pontosan, de kevés fantáziával játszik, azt eképpen szólítja meg: »Oly pontosan zongorázik, hogy elepedünk egy hamis hangért«.” A maraton második napján többek közt híres Zarándokévek-ciklusa is elhangzik, amelyről Bartók Béla is elismerően nyilatkozott. Farkas Gábor zongoraművész 2018-ban a teljes ciklust eljátszotta a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, amelyről így mesélt: „(…) hihetetlen erőpróba még egy sokat tapasztalt zongoraművész számára is”.

Akinek a játéka közben sistereg a levegő
A Liszt-maratonon a kiváló fiatal tehetség, Magyar Valentin játékát is hallhatjuk, sőt egy önálló koncert keretében is találkozhatunk vele a fesztiválon április 8-án, amikor a 19. századi magyarországi zene egyik kiemelkedő egyéniségét, a 150 éve, mindössze 55 évesen elhunyt Mosonyi Mihályt idézi meg a Nemzeti Ifjúsági Zenekar címet viselő Anima Musicae Kamarazenekar társaságában. Az ifjú zongorista nevét a Virtuózok komolyzenei tehetségkutató 2014-es szériájában ismerhette meg az ország, majd felvételt nyert a rendkívüli tehetségek osztályába a Zeneakadémiára. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem elsőéves hallgatója, február elején pedig fölényes győzelmet aratott a Zeneakadémia nagytermében megrendezett Yamaha Zongoraversenyen, de több nemzetközi megmérettetésen is sikerrel vett már részt. „Hihetetlen módon sistereg a levegő a játéka közben, mindig nagyon nagy hőfokon ég” – mesélte tanítványáról Eckhardt Gábor a 2017-es Virtuózok elődöntőjében. Hogy hogyan boldogul például Liszt Ferenc Paganini-átiratával? Az alábbi videóban érdemes megnézni.

A középkor egyik legizgalmasabb polihisztorának nyomában
A 12. században élt Bingeni Szent Hildegárd ma valószínűleg a legsikeresebb és legelismertebb nők táborát erősítené, és garantáltan szerepelne a Forbes címlapján. Persze utóbbit nem biztos, hogy vállalná, hiszen egy bencés apácáról beszélünk, aki eleinte – betegségére hivatkozva – tiltakozott az ellen, hogy apátnővé válasszák. Végül annyira belejött, hogy a Rajna menti Disibodenberg bencés apácakolostora mellett két másikat is alapított. Kora egyik legsokoldalúbb polihisztoraként egyszerre volt látnok, füvesasszony, természettudós, zeneszerző, teológus, nyelvész és politikus, sőt képzőművészettel is foglalkozott. Egyik leghíresebb műve, az Ordo virtutum című egyházi színjáték az első fennmaradt oratóriumnak tekinthető. Hildegárd elsősorban a gregorián zene elemeire támaszkodó művei többek közt azért is különlegesek, mert hangterjedelmük gyakran két és fél oktávot is felölel, és sokszor használ nagy ugrásokat, akár egymás után is. Az ő alakját és életművét idézi meg április 4-én a Zeneakadémián az Ensemble Mandel, autentikus középkori zene és improvizáció kreatív elegyítésével. A Mandel Róbert zeneművész és hangszertörténész által alapított együttes Bingeni Szent Hildegárd eredeti zenéje és a mai elektronikus hangzás fúziójával valósággal új zenei világot teremt: a korhű előadásmód időnként az elektronikus zeneszerző, Kaltenecker Zsolt közreműködésével csap át izgalmas improvizációba.

Világklasszis hegedűművész és rocksztár egyszerre?
Hasonlóan izgalmas kísérletnek lehetünk tanúi az új hegedűművész-generáció egyik legkreatívabb egyénisége, Iskandar Widjaja és Bernhard Rasinger zenész és vizuális művész különleges, Baroque Modification című estjén, ahol a barokk korszak mesterművei kifejezetten erre a célra fejlesztett eszközök segítségével válnak láthatóvá. Az arab–holland és kínai–indonéziai szülőktől származó, berlini születésű Widjaját, aki számtalan versenyen diadalmaskodott, nevezték már világklasszis hegedűsnek (Stuttgarter Zeitung) és rocksztárnak is (The Jakarta Post), ami jól érzékelteti, milyen sokszínű egyéniség. Második otthonában, Indonéziában a popsztárokéhoz fogható népszerűségnek örvend, miközben a klasszikus zenei élet olyan csillagaival dolgozott már együtt, mint Zubin Mehta, Christoph Eschenbach, Cameron Carpenter, Itamar Golan, Rolando Villazón vagy Fazıl Say. Az alábbi videóban például a Sanghaji Filharmonikus Zenekarral játszik Beethovent:

Nemcsak előadóként képtelenség beskatulyázni: zeneszerzőként is előszeretettel kalandozik a legkülönbözőbb műfajok között a barokktól a hiphopig. Két hangszeren játszik, az egyik egy 1875-ös Jean Baptiste Vuillaume, a másik pedig egy 1690-es Stradivari. Bevallása szerint olyan művész, aki a reflektorfényben van csak igazán elemében: „Persze nagyon jó dolog lemezt felvenni, de én a színpadi koncertélményért élek, ezért csinálom” – mesélte egy interjúban. A zene vizualizálásának mesterével, Bernhard Rasingerrel való találkozása lenyűgöző élményt ígér: a hegedűjáték és a szintetizátor közvetlen kapcsolatban áll majd egy lézerberendezéssel, amely a zenei impulzusokat látható alakzatokká transzformálja. Így a megszólaló Telemann-, Pisendel-, Bach- és Biber-kompozíciók szerkezetét absztrakt és organikus formák, különleges színhatások tárják elénk, amit a Kiscelli Múzeum templomtere csak még felejthetetlenebbé tesz.

Fiatal zenészek a barokk bűvöletében
Ugyancsak a Kiscelli Múzeumban, a Zsabó Fesztivál keretében lép színpadra április 15-én a londoni Royal College of Music, a Royal Academy of Music és más neves angliai egyetemek hallgatóiból alakult London Baroque Band. Bach, Purcell, Telemann és Leclair mellett egy-egy Geminiani- és Fontana-darabbal érkeznek. Előadásuk egyik közreműködője Magdalena Loth-Hill hegedűművész, generációja egyik legkiválóbb szólistája és kamarazenésze, aki az Angol Barokk Szólistáktól a Felvilágosodás Korának Zenekarán át az Academy of Ancient Musicig számtalan zenekarral lépett már fel. Virtuóz saját kvartettje, a Consone Quartet jelenleg az ígéretes fiatal tehetségeket felkaroló BBC New Generation Artists program támogatottja. Ugyancsak meghívott előadóként hallhatjuk a szintén hegedűművész Fehér Dominika magával ragadó játékát, aki a Zeneakadémia elvégzése után elnyerte a Weingarten-ösztöndíjat, a Birminghami Királyi Konzervatóriumban képezte tovább magát, és Loth-Hillhez hasonlóan a legnevesebb historikus együttesekkel dolgozhatott együtt.
btf200415_feherdominikamagdalena_loth-hill_c_andreeatufescu.jpg

Fehér Dominika és Magdalena Loth-Hill © Andrea Tufescu

Három kiváló muzsikus + három zeneszerzőzseni
Valóságos érzelmi hullámvasútra számíthat, aki április 8-án az Auer Trió koncertje mellett dönt. Három kiváló zenész és három zseniális zeneszerző – Rachmaninov, Dvořák és Csajkovszkij – találkozik ezen a nem mindennapi estén, amelyet a népszerű színész, Blaskó Péter jelenléte tesz teljessé. Az együttes Rómától Sanghajig számos helyen varázsolta már el a közönséget, ezúttal pedig az Óbudai Társaskörben várja majd a zenerajongókat. A triót a Zeneakadémia három tanára, Kováts Péter hegedűművész, Varga István csellóművész és Fülei Balázs zongoraművész alapította 2016-ban, miután nagy sikerű koncertet adtak a veszprémi Auer Fesztiválon.

Az együttes névadója az 1845 és 1930 között élő világhírű hegedűművész, karmester és zenepedagógus, a legendás kamarazenész, Auer Lipót. Az orosz cár, a walesi herceg, a svéd király és a török szultán egy emberként rajongott játékáért, triójának maga Csajkovszkij is komponált darabokat, sőt Liszttel és Rachmaninovval is jó barátságot ápolt. Ezt megidézve az együttes Rachmaninov fiatalkori Elégikus triójával indít, és Csajkovszkij monumentális a-moll triójával zárja előadását, s a kettő között Dvořák egyik legnépszerűbb darabja, az e-moll trió is felcsendül. Fülei Balázs zongoraművész egy interjúban kiemelte: alapvetően inspirálja és felszabadítja, ha egyedül lehet a színpadon, ha azonban másokkal zenél, nem mindegy, kikkel teszi ezt. „Olyanokkal szeretek együttműködni, akik nem elveszik a teret tőlem, hanem megosztják velem, és ezzel megtöbbszöröződik az energia a színpadon.” Az Auer Trió esetében pedig kétségtelenül erről van szó.
btf200408_auertrio.jpg

Fotó: az Auer Trió

A könnyűzenében is otthonosan mozgó kamarazene-virtuózok Beethovenre emlékeznek
Ha egy igazán sokoldalú vonósnégyest szeretnénk látni, a jövőre 20 éves Accord Quartet a tökéletes választás. A Fidelio újságírója által csak a kamarazene virtuózaiként emlegetett együttes rendkívül széles repertoárja a kísérleti operától egészen a jazzig terjed, tagjaival emellett a zenei és színházi élet legkülönbözőbb helyein találkozhatunk. Ölveti Mátyás csellóművész például amellett, hogy Debrecenben tanít cselló szakon és kamarazene-órákat ad, a Szabó Balázs Bandájának tagja, Kondor Péter brácsaművész a Magyar Állami Operaház zenekarát erősíti, Veér Csongor hegedűművész a Pintér Béla Társulattal is dolgozik, a szintén hegedűs Mező Péter pedig az Óbudai Danubia Zenekar koncertmestere és a Zeneakadémia tanára. Bár olyan szerzők komponáltak kifejezetten számukra darabot, mint Fekete Gyula, Vajda János, Selmeczi György, Zombola Péter vagy Kákonyi Árpád, április 14-én a Beethoven-jubileumra reflektálva a zeneszerző két, komoly kihívást jelentő művével érkeznek a Vigadó dísztermébe. Persze ezúttal sem hazudtolják meg önmagukat, hiszen két olyan kompozícióra esett a választásuk, amelyek a maguk idejében műfajhatárokat feszegető darabnak számítottak.

A bejegyzés trackback címe:

https://btf.blog.hu/api/trackback/id/tr915494160

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.