Tánc, mozdulat és varázslat: a világhírű Akram Khan és Lloyd Newson koreográfiájával is találkozhatunk Budapesten

A táncban mindaz egyesül, ami a művészetet izgalmassá teszi: magával ragad, elvarázsol és elgondolkodtat. Nem véletlen, hogy a 40. Budapesti Tavaszi Fesztivál is egy nagyszabású táncprodukcióval, méghozzá a szintén 40 éves Győri Balett és Lajkó Félix Giselle-jével indul, és az egész eseménysorozat ideje alatt figyelemre méltó táncos programkínálatból válogathatunk. Utánajártunk a legérdekesebb részleteknek.

btf2020_chottoxenos1_c_jeanlouisfernandez.jpg

Fotó: Akram Khan Company - Chotto Xenos © Jean-Louis Fernandez

Giselle új megvilágításban – Lajkó Félix és a Győri Balett: GisL
Egy olyan művet színpadra vinni, amelynek népszerűsége a 19. század óta töretlen, és amelynek címszerepe a balerinák álma, egyszerre kihívás és hálás feladat. Ahogy a balettet körüljáró korábbi posztunkban is rámutattunk, az 1841-ben bemutatott Giselle több szempontból is korszakalkotó: ez volt például az első olyan egész estés táncelőadás, amelyben a táncosok spicc-cipőt viseltek, emellett abban is nagy szerepe volt, hogy a balett már ne csak az operákat színesítő elem legyen, hanem önálló műfajjá váljon. A misztikus darab bemutatóját többször is el kellett halasztani, a korabeli sajtó arról írt, hogy a főszereplő balerina, Carlotta Grisi megsérült, a karmesternél pedig daganatot találtak – mintha a műben felbukkanó villiknek, azaz a megcsalt és bánatukban meghalt menyasszonyok szellemeinek nem tetszett volna, hogy színre viszik őket.

carlottagrisi_wikimediacommons.jpg

Carlotta Grisi Giselle-ként (Forrás: Wikipédia)

A BTF nyitóelőadása igazi kuriózumnak ígérkezik – többek közt azért, mert koreográfiáját az idén Seregi-díjjal jutalmazott Velekei László, zenéjét pedig az ismert hegedű- és citeraművész, Lajkó Félix jegyzi, akinek ez az első ilyen jellegű szerzeménye, így biztosak lehetünk abban, hogy egészen más megvilágításba helyezi majd a hátborzongató történetet. A zeneszerző egy interjúban arról mesélt, hogy a zenélés számára Freud nyomán a túlélés egyik módja, a művészet pedig részben önterápia: „Már kamaszkoromban eldöntöttem, hogy az a zene, amit játszom, valamilyen módon gyógyító, segítő erővel is kell, hogy rendelkezzen. Mindig magamon próbálom ki, és van, hogy fáj is. Hiszek abban, hogy létezik jó értelemben vett slágeresség, dallamosság, ami át tudja billenteni az embert egy másik dimenzióba.” Alig várjuk, hogy hallhassuk, milyen zenét álmodott meg a Győri Balett számára – addig pedig érdemes a tavaszra hangolódni az alábbi felvételével:

Balladai feszültség: A hűtlen feleség – Barcsai szeretője
A fesztivál másik táncbemutatója szintén a férfi-nő kapcsolatot, a szenvedélyt és a hűtlenséget helyezi középpontba. A Magyar Nemzeti Táncegyüttes legújabb előadása az egyik legrejtélyesebb, halálos tragédiával végződő népballadát formálja saját képére, zenéjét pedig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója és a Söndörgő Együttes tagja, a Junor Prima díjas Eredics Benjamin komponálja. A Papagenónak adott interjújában elárulta: „(…) A népzenéből indulok ki, amelyben aztán ötvöződik a klasszikus szimfonikus zenekari hangzás a népzenei és világzenei elemekkel.”

btf2020_mnte_eredicsbenjamin_c_eredicsaron.jpg

Eredics Benjámin © Eredics Áron

Hozzátette: az autentikus, tiszta népzenei részeket Papp István „Gázsa” szerkeszti, és az általa vezetett zenekar játssza majd élőben. A zeneszerzőt bevallása szerint valósággal lenyűgözte az előadásban közreműködő Honvéd Férfikar próbája, amelyen még januárban volt alkalma részt venni. „Nagyon várom már az együttműködést, annál is inkább, mivel a darab zárásaként elhangzó kórusművet is én komponálom, valamint hamarosan megkezdem a stúdiómunkálatokat olyan elsőrangú szimfonikus zenekari muzsikusokkal, akik rendszeresen közreműködnek hollywoodi szuperprodukciók zenei felvételein.”

btf2020_ahutlenfelesegballadaja_mnte.jpg

A hűtlen feleség balladája - a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadása

Világhírű darab éled újra a Trafóban: Enter Achilles
Nyolc férfi, egy wurlitzer és sok korsó sör – ugye, hogy ebből csak valami izgalmas sülhet ki? A brit kocsmák semmihez sem fogható hangulatát kívánta visszaadni közel 25 évvel ezelőtt a DV8 Physical Theatre legendás koreográfusa, Lloyd Newson, amikor megálmodta az Enter Achillest. A maga nemében mérföldkőnek is tekinthető fizikai színházi produkciót 18 országban játszották, tévés adaptációja pedig Emmy- és Prix Italia-díjat kapott. A táncikonnak számító Newson most először dolgozott együtt egy másik társulattal, a Ballet Rambert és a Sadler's Wells pedig az általa válogatott új szereplőkkel vitte színre újra az előadást. A Trafóban három alkalommal is láthatjuk, hogyan válik egy kocsmai verekedés felejthetetlen táncélménnyé. Sokat elárul róla egy kritika találó mondata: „Erőszakos, csúnya, politikailag inkorrekt és hihetetlenül szórakoztató.” A Herald szintén hasonló hangnemben dicséri a produkciót: „Elképesztően vicces és nyugtalanító tanulmány a mindennapi férfiasságról… Lélegzetelállító alkotás.” Ahogy az a társulat timelapse-videójából kiderül, a kocsmát idéző díszlet 332 darabból áll, és 3 napon át, összesen 25 óra alatt 11-en építik meg.

btf2020_enter_achilles_c_hugo_glendinning.jpg

Fotó: Enter Achilles © Hugo Glendinning

A Rambert társulata nem ismer határokat, ha táncról van szó. Jól mutatja ezt, hogy nemrég – Wayne McGregor és Hofesh Shechter mellett – Marion Motin francia hiphop-koreográfussal dolgoztak együtt a Rouge című darabon, aki a The Listnek adott interjújában így mesélt róluk: „Fantasztikus technikájuk van, és mindent nagyon gyorsan megértettek. Kérdeztem, hogy »szerintetek ezt meg tudjátok csinálni?« – és mindig meg tudták, ami iszonyú menő, egyszerűen nincsenek határaik.” Hangolódásképpen érdemes belepillantani a DV8 kilencvenes években készült előadásának filmverziójába:

Akram Khan Company: Chotto Xenos
A Müpa Fesztivál Színházában szintén egy világhírű brit koreográfus, Akram Khan munkáját láthatjuk két egymás utáni estén. A kortárs tánc egyik legnevesebb alkotójának társulata, az Akram Khan Company ezúttal a művész sokszorosan díjazott szólóelőadását, a XENOS-t gondolja újra, méghozzá a gyerekek számára is befogadható formában. Khan egyébként nagyon fiatalon, mindössze 3 évesen kezdett el táncolni: a kathak, Észak-India legismertebb klasszikus tánca a mai napig meghatározó hatással van művészetére. Amikor közel 20 éve megalapította társulatát, egyszerű szabályokat tartott szem előtt: kockázatot vállalni, nagyban és merészen gondolkodni, felfedezni az ismeretlent, kerülni a kompromisszumokat, és lenyűgöző, aktuális történeteket mesélni.
Sikerét számos díj jelzi, köztük a DESH című szólóprodukciójáért kapott 2012-es Olivier-díj. Az az év különösen fontos volt a táncos-koreográfus és társulata életében, hiszen a londoni olimpia nyitóceremóniáján is felléphettek Emeli Sandé énekesnővel közösen. Khan olyan sztárokkal dolgozott már együtt, mint Juliette Binoche és Kylie Minogue, 2018-ban pedig a Florence + The Machine Big God című dalához készített elementáris erejű koreográfiát a zenekar énekesnőjével, amely díjat is ért a Music Video Awardson.

A Müpában két kiváló táncos, Guilhem Chatir és Kennedy Junior Muntanga prezentálásában élvezhetjük legújabb, Chotto Xenos című munkáját, amely világháborúról, identitásról és az emberiség folyamatos harcairól mesél – a 7 éven felüli gyerekeknek (is). Olyan kérdéseket boncolgat, hogy mit jelent embernek lenni, vagy hogy hogyan képes az ember gyönyörű dolgokat létrehozni a képzelete segítségével, ugyanakkor olyan kegyetlenségeket elkövetni, amelyek túlmennek minden képzelet határán.

Szindróma ihlette izgalmas újcirkuszi csemege – Freak Fusion: Restlesslegs
A téma az utcán hever – szokták mondani. Jól példázza ezt a Freak Fusion bemutatója, amely az alvászavar egyik gyakori formáját, a nyugtalanláb-szindrómát (RLS – restless legs syndrome) viszi színpadra a Trafóban, rengeteg kötél segítségével. Ahogy arra a Webbeteg cikke rámutat, a jellemzően fiatal felnőttkorban kialakuló szindróma 50-60 felé közelítve válhat elviselhetetlenné. Alaptünete a lábakban fellépő kellemetlen zsibbadás, amely sokszor elalvás előtt jelentkezik. A láb mozgatására, ütögetésére megszűnik, ezért az ember kénytelen újra meg újra felkelni, így nappal aluszékony. A furcsa betegség megmozgatta a Freak Fusion fantáziáját: „A tenni vágyás, a tehetetlenség és a nyughatatlanság népbetegsége ez. Tennénk, de mit? És különben is minek? Mennénk, de már fáradtak vagyunk. Pihennénk, de nem tudunk” – vázolja fel a lélegzetelállító mozdulatokkal operáló csapat az előadást ihlető gondolatokat.
A Freak Fusion már közel 10 éve színesíti a hazai undergroundot a zene, a cirkusz, illetve a vizuális és mozgásművészetek fúziójával. A legkülönbözőbb fesztiválokon találkozhattunk már velük, 2019-ben például a Quimby az ő segítségükkel varázsolt hamisítatlan újcirkuszi hangulatot a Budapest Parkba a Cirque du Quimby című esten, de gravitációval dacoló előadásukkal is elvarázsolták a közönséget (FightinGravity).

Akrobatikus mutatványokkal teli izgalmas ősbemutatójuk, a Restlesslegs a tőlük megszokott módon felejthetetlen élményt ígér – két alkalommal is látható lesz a fesztiválon.

Fiatalok a reflektorfényben: 70 éves a Magyar Táncművészeti Egyetem
Aki kíváncsi az új táncosgenerációra, a 70 éves Magyar Táncművészeti Egyetem gálaestjén a saját szemével győződhet meg múlt és jelen szoros összefonódásáról a Nemzeti Táncszínház nagytermében. A különleges estet a balettművész szak végzősei és fiatalabb társaik indítják, méghozzá a modern balettet megújító grúz származású orosz-amerikai táncos-koreográfus, George Balanchine Walpurgis-éj című művével, amelyet eddig még nem láthattunk Magyarországon. A produkciót a New York-i székhelyű Balanchine Trust delegált balettmestere, Rebecca Metzger tanítja be. „Látta a zenét, és hallotta a táncot” – mondta Balanchine-ról  híres szólótáncosnője, Karin von Aroldingen, az 1975-ben Gounod Faust című operájához a párizsi Théâtre National de l'Opéra számára készített koreográfiája pedig kétségtelenül ezt bizonyítja. A mű a Faust utolsó felvonásának elején játszódik, önálló műként pedig először a New York City Ballet adta elő 1980-ban.
Ezután egymást követő kamaradaraboknak köszönhetően tapasztalhatjuk meg, hogyan látják ma a műfajt a profi táncművészképzéssel foglalkozó külföldi iskolák Drezdától Prágáig. A program a néptánctagozat végzőseinek produkciójával zárul olyan elismert alkotók darabjaival, mint például Juhász Zsolt vagy Nemes Szilvia.
btf2020_balachine_walpurgis-ej_c_meszaros_csaba.jpg

Fotó: Walpurgis-éj © Mészáros Csaba

A gravitáció tényleg legyőzhető: NoGravity Ensemble
„A koreográfus kifejezés nem elég, sokkal találóbb lenne, hogy »az emberi test építésze«” – írták Emiliano Pellisarival kapcsolatban még 2006-ban. A kivételes alkotó által megálmodott és felépített világ pedig valóban lenyűgözi és ámulatba ejti az embert. A reneszánsz és a barokk színház speciális színpadi gépezetei által inspirált társulata, a NoGravity Ensemble énekből, akrobatikából és színjátékból teremt egészen varázslatos élményt. Álomszerű, illúziókkal teli látványos produkcióik Oroszországtól Dél-Amerikáig, Svájctól Spanyolországig arattak osztatlan sikert, és most végre Budapesten is láthatjuk, mire képesek. Barokk muzsikával tűzdelt Aria című előadásukban táncosok, zenészek, akrobaták és énekesek bizonyítják, hogy nincs lehetetlen.

Fesztiválzáró promenád
A tánc és a zene természetesen nem hiányozhat a Budapesti Tavaszi Fesztivál zárónapjáról sem, amikor egy felhőtlen megmozdulás keretében közösen búcsúztathatjuk a fesztivált és köszönthetjük a tavaszt. Április 18-án Budapest-szerte több száz hivatásos és amatőr táncossal, énekessel és zenésszel találkozhatunk, akik a város központi helyszíneiről – például a Városháza parkból és a Szent István térről – indulva, nagy zajt csapva viszik hírül a tavasz legnagyobb fesztiváljának sikerét. Az Andrássy úton haladva egy-egy alkalmi állomáson, a Liszt Ferenc téren és a Kodály köröndön hagyományőrző performanszok várják a felvonulókat, majd a Hősök terére érve a promenádot egy nagy összművészeti produkció zárja, amelyből akár a közönség is kiveheti a részét.
btf2020fesztivalzaropromenad_c_csibiszilvia.jpg

Fotó: Fesztiválzáró Promenád © Csibi Szilvia

 

A bejegyzés trackback címe:

https://btf.blog.hu/api/trackback/id/tr8015499376

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.